Hazánk autópálya-infrastruktúrája az évek során jelentős átalakuláson ment keresztül, az első tervektől és megoldásoktól az e-matricáig hosszú út vezetett. Hogyan alakult ki a mai rendszer? Volt hazánkban valaha kapus megoldás? Egyáltalán, mióta vannak itthon fizetős utak? Cikkünkben összefoglaljuk a magyar autópálya történelem legfontosabb pontjait.
Ami az 1990-es évek elején díjmentes autópályaként indult, az ma egy kifinomult, jogosultságok tekintetében messzemenően testre szabható, elektronikus útdíjszedő rendszerré fejlődött. Az első vásárlásoktól az autópálya matrica hu keresőszavak megjelenésén át az autopalyamatrica.hu platform napi rendszerességű használatáig hosszú út vezetett – nézzük meg együtt a legfontosabb mérföldköveket!
Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. A kormány 1988-ban ugyan tett egy kísérletet az autópályadíj bevezetésére, ám az évente autónként 1500 forintos úthasználati jogosultság bevezetéséről a különböző társadalmi szervezetek és az autópályák közelében lévő városok ellenállása miatt végül lemondtak. A ’90-es években azonban fenntarthatatlanná vált a díjmentes rendszer: az üzemanyagárakba épített általános útadóból nem lehetett fenntartani, karbantartani és tovább bővíteni a növekvő úthálózatot. 1996 januárjában elsőként az M1/M15-ös gyorsforgalmi út vált fizetőssé.
Mivel a központi költségvetésben nem volt kapacitás az új szakaszok építésének finanszírozására, a kormány magánberuházások felé fordult: a koncessziós szerződések értelmében az újonnan elkészülő gyorsforgalmi utakon a beruházó útdíjat szedhetett. Ezeken az újonnan épített utakon közvetlen útdíjfizetési rendszerrel kísérleteztek – gyakorlatilag a Horvátországban máig érvényes kapus rendszert vezették be –, ám a gyakorlatban nehézkesen működő megoldást számos kritika érte. A kapukon kívül ráadásul a hatóságok forgalomból való kiállítások során ellenőrizték az úthasználati jogosultság meglétét, ami gyakran hosszadalmas útszéli várakozásokat jelentett.
Felismerve a sorompós fizetőkapus díjszedési mód hátrányait, Magyarország 1998-ban bevezette a matrica alapú autópálya-díj fizetést. Az autósok több időtartományra érvényes matricákat vásárolhattak, amelyek lehetővé tették a teljes autópálya-hálózat elérését. Ez a változás jelentősen javította a sofőrök kényelmét, csökkentette a forgalmi torlódásokat a korábbi kapuknál.
A magyar autópálya matrica ekkor – a legtöbb európai megoldáshoz hasonlóan – fizikai bilétát jelentett, melyet a szélvédőre kellett felragasztani, amit egy hitelesítő mágneskártya egészített ki.
Az évek során többször felmerült a teherautókra és buszokra vonatkozó, a megtett úttal arányosan fizetendő autópályadíj bevezetése, ám az 2007-ről 2009-re, majd 2011-re csúszott, végül 2024-ig nem is valósult meg.
2008-ban hazánk is digitális autópálya matrica rendszerre váltott, és eltörölte a szélvédőmatrica-kötelezettséget. A színes plecsnik ellenőrzését rendszámfelismerő rendszerekkel haladták meg, ami jelentős előrelépést jelentett a díjbeszedés hatékonyságában és pontosságában.
2015. január 1-ével megjelentek a megyei (2023-tól vármegyei) matricák, melyek optimális ár-érték arányuk miatt a mai napig igen népszerű konstrukciók.
A digitális átállással alakították ki a 2024-ig gyakorlatilag nagyobb változtatások nélkül érvényes útdíj kategóriákat:
Idén azonban két fontos változás lépett életbe, amely módosította a sokáig fennálló rendet. Eredetileg 2024. február 1-ével alakult volna át a 3,5 tonna össztömeget meghaladó autóbuszok útdíjfizetése – végül a határidőt 2024. április 1-ére halasztották. A buszokra áprilistól már nem lehet autópópálya-matricát váltani, hanem valamennyi gyorsforgalmi úton és fizetős főúton fizetni kell az úthasználat arányában. A csúszásnak köszönhetően az érintetteknek így további két hónapjuk van a jármű mozgását követő, úgynevezett OBU fedélzeti eszköz beszerzésére.
Ezen kívül – szintén egy uniós előírás miatt – az autósok nagy örömére itthon is bevezetik az egynapos matricát, amely 24 óráig lesz érvényes, és az ország valamennyi útdíjköteles szakaszára szabad haladás biztosít. A konstrukció ára D1 díjkategóriában 5 150 Ft, míg a D2-es kategóriában várhatóan 7 310 forintba kerül majd.
