A magyar autópályák közelmúltja és jövője

Magyarországon jelenleg mintegy 1937 kilométernyi autópályán utazhatunk, a hálózat pedig 2020-ra a tervek szerint akár további 2000 kilométer fölé is bővülhetne – csakhogy közben a meglévő szakaszok jelentős része is fejlesztésre szorul.

Az autópályák most

Ha csak az utak együttes hosszát vesszük számításba, Magyarország nincsen rossz helyzetben a régióban: Ukrajnát kivéve az összes szomszédos ország kevesebb kilométernyi pályával rendelkezik. Más a helyzet, ha az utak minőségét vesszük számításba. Sok a nagyon rossz állapotú pályaszakasz, egyes helyeken pedig azutak vonalvezetése is elavult – hiába lenne szükség több sávra, a régi űrszelvényt már nem, vagy csak a műtárgyak lebontása és újjáépítése után lehetne bővíteni.

Természetesen az „autópályaélmény” minőségéért nem feltétlenül a tervezési vagy kivitelezési szempontok a felelősek. Horvátország útjai például csak a közelmúltban épültek ki, így a pályák újat és korszerűek, a turistaszezonban mégis komoly torlódások fordulhatnak elő. Szerbia pályái nagyjából átlagos színvonalúak, de az országban viszonylag gyér a forgalom, így könnyebbnek tűnik a haladás. Szlovákiában nagyjából a magyarhoz hasonló állapotokat találunk, itt viszont sok gond van az infrastruktúrával: kevés a pihenőhely és a benzinkút, síszezonban pedig könnyen alakul ki torlódás. 

Magyarország autópályái ma már szinte minden szakaszon, minden járműtípus számára fizetősek. A www.autopalyamatrica.hu oldal adatai szerint egy kilométer megtétele átlagosan 22,2 forintba kerül személyutóval. Ez viszonylag magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a kiváló minőségű osztrák autópályát már 16,3 forintért használhatjuk. A közepes állapotú szlovák sztrádán viszont több, mint 38 forintot kell fizetni kilométerenként. Az e-útdíj rendszer bevezetése és az akár online megvásárolható autópálya matrica sokat segít a pályahasználatban. Míg a horvát fizetőkapuk előtt gyakran alakul ki dugó, Magyarországon az online fizetés, az e-matricának is nevezett, rendszámleolvasáson alapuló rendszer a zsúfolt szakaszokon is megoldotta ezt a problémát.

Kihívások az autópályaépítésben

Ha mennyiségben nem is, minőségben és szerkezetben a magyar rendszer komoly lemaradásokkal küzd. A rendszerváltozás idején csak nagyjából 360 kilométernyi pálya állt az autósok rendelkezésére. A sztárdák építése az 1960-as években a fővárosból indult, az utak sugárirányban érték volna el a határt, ez viszont csak 1996-ra sikerült: az M1-es autópályán végre a hegyeshalmi átkelőig autózhattunk.
A rendszerváltáskor megtorpanó autópályaépítéseknek a 2004-es Európai uniós csatlakozás adott új lendületet. Ekkora azonban számos, a közlekedéspolitikát érintő körülmény alaposan megváltozott. Megnőtt a személyautók száma és a belföldi és nemzetközi áruszállítás is élénkült. Míg korábban áruk nemzetközi szállítását tehervonatokkal végezték, a vasúti fuvarozásról a hangsúly szintén a közutakra terelődött. 

A 2010 után ismét nagy erőkkel meginduló autópálya-építéseknek tehát 3 fő kérdést kell megoldania. Az Európai uniós törekvéseknek megfelelően nagyon fontos lenne, hogy a már meglévő autópályák mind elérjék a határt, átjárhatóbbá és gyorsabbá téve az unión (és a kontinensen) belüli kereskedelmi útvonalakat. A megfelelő minőségű, és lehetőleg körgyűrűs autópályahálózatnak ki kell szolgálnia a szállítmányozás és a személyautós közlekedés igényeit is, elejét kell venni a túlzsúfolt és rossz minőségű „halálutak” kialakulásának. Az is fontos, hogy a nagyobb városok, régiók megfelelő minőségű úthálózaton tudjanak kapcsolódni egymáshoz és a fővároshoz, hiszen jelenleg azok a térségek, ahol nincsen valamilyen egyedülálló vonzerő, például turistacélpont vagy gyógyfürdő, könnyen lemaradnak a fejlődésben a közlekedési és elsősorban a szállítási nehézségek miatt.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az legkorábban kiépült utak állapota mára nagyon leromlott. Az elsőként átadott M1-es autópálya felülete több helyen balesetveszélyes, ráadásul a külföldi gazdasági kapcsolatok és a szállítás megváltozásával hatalmas kamionforgalom terelődött az amúgy is leterhelt szakaszokra. Itt rekonstrukcióra, illetve a pálya 2x3-sávosra szélesítésére lenne szükség – ez viszont azt jelenti, hogy sok helyen az autópálya melletti műtárgyakat, felüljárókat, benzinkutakat is át kell helyezni.
Míg korábban a cél egy fővárosból kiinduló, sugaras autópályarendszer létrehozása volt, mára a nagyobb városok összekötése, a körgyűrűs rendszer kialakítása elkerülhetetlenné válik. A személyautóval ingázók nagy száma miatt sok vidéki út, például a záhonyi 4-es főút, vagy a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu irányában futó 21-es főút is elérte a kapacitása határait, szélesítésre, a forgalom autópályára terelésére van szükség.

Hogyan zajlanak az autópálya fejlesztések?

A kormány 2018-as ígérete szerint 2500 milliárd forintot költ majd a hazai úthálózat korszerűsítésére, ebből 1390 milliárd forint nemzeti forrásból érkezik, a többit különböző Európai uniós támogatások teszik ki. Az autópálya-fejlesztés gerincét az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) adja, amelynek az egyik legfontosabb eleme az 1-2-3 számjegyű főbb útvonalak fejlesztése. 

Az IKOP elsődleges célja a TEN-T-hez, vagyis a Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz való csatlakozás. Ennek a megvalósítására 733 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a forrásból több kisebb beruházás mellett az országhatárig vezetnék az M4-es, az M6-os, az M8-as és az M30-as utat, megkezdődne az M0-ás autóút déli szektorának felújítása és az északi és nyugati szektor előkészítése. 

A TEN-T hálózat elérését segítő közutak kiépítése is fontos cél. Ezek közül már zajlik a Salgótarján felé vezető 21-es számú főút szélesítése, megépül az Eger felé tartó M25-ös autóút észak és dél üteme és elindul a Debrecen-Nyírábrány szakasz felújítása a 48-as számú főúton.

A végső cél az lenne, ha minden megyei jogú város megközelíthető lenne a fővárosból (jó minőségű) gyorsforgalmi úton, ehhez az M25, M44, M76, M85, R21 és R67-es utak fejlesztésére van szükség. A tervek szerint az M2, M3, M6, M30 M60-as autópályák és –utak elérnék az országhatárt, ezzel összességében 2000 kilométer fölé bővülne az autópályahálózat, a végső fejlesztések eredményeként pedig Magyarország bármelyik pontjáról elérhetnénk valamilyen autópályát vagy autóutat.

EN DE RO HU

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További információ