2023: A magyar autópályák jelene és jövője
Mozgalmas év elé néznek a hazai útfenntartók, illetve az autósok is. Bár 2023-ban Magyarországon nem várható újabb autópálya szakasz átadása – ugyanis a jelenleg zajló munkálatok a kormány beruházás stopja miatt várhatóan 2024-2025 között zárulnak le –, sor kerül azonban számos gyorsforgalmi útszakasz, sőt, pihenő felújítására. A 35 éves koncessziót megnyert Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) közleménye szerint 2023-ban 67 helyszínen, összesen 297 kilométeren fognak munkálatokat végezni.
Az autópályák most
Ha csak az utak együttes hosszát vesszük számításba, Magyarország nincsen rossz helyzetben a régióban: Ukrajnát kivéve az összes szomszédos ország kevesebb kilométernyi pályával rendelkezik. Más a helyzet, ha az utak minőségét vesszük számításba. Sok a nagyon rossz állapotú pályaszakasz, egyes helyeken pedig azutak vonalvezetése is elavult – hiába lenne szükség több sávra, a régi űrszelvényt már nem, vagy csak a műtárgyak lebontása és újjáépítése után lehetne bővíteni.
Magyarország autópályái ma már szinte minden szakaszon, minden járműtípus számára fizetősek. Az előttünk álló hónapokban a meglévő szakaszok karbantartása, fejlesztése kerül tehát fókuszba: hazánk mintegy 1928 kilométernyi autópályáján és gyorsforgalmi útján régóta esedékes renovációs hullám indul, így indulás előtt minden országrészben érdemes tájékozódni az esetleges korlátozásokról, lezárásokról.
2023 felújítási munkái
A MKIF idén több szakasz karbantartását, bővítését végzi majd, hiszen a 1237 kilométer már meglévő gyorsforgalmi út üzemeltetését és fenntartását átvevő cég a következő évtizedben 538 kilométernyi szakasz felújítására tett ígéretet, 273 kilométer hosszon pedig új sávok bővítését vállalta.
A jelenlegi álláspont szerint, a 35 éves koncesszió keretében, a MKIF idén az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákon összesen 300-400 kilométeren végez majd szintre hozást. Elsőként az M1-es autópálya Bicske és Tatabánya közötti szakaszának kétszer három forgalmi sávra bővítése valósulhat meg, az év további munkálatokról a következő információkat adta ki a vállalat:
M81 – az M0-ás tehermentesítését célzó, 102 kilométeres szakasz a Komárom- Székesfehérvár-Sárbogárd távon,
Ez a nyomvonal már M8 néven Sárbogárdtól, az M6-os autópályát érintve a Dunán át egészen Kecskemét északi részéig halad majd, 76 kilométer hosszúságban.
A tervek szerint elkészül az M3-as Vásárosnamény és Beregdaróc közötti, 31 kilométeres szakasza, ezzel az M3-as is eléri az országhatárt.
Az M4-es Kisújszállástól Berettyóújfaluig tartó 61 kilométeres része is megépül, ezzel teljessé válhat az M4-es teljes hosszúságában.
A renovációs munkák keretében az útburkolaton túl javítják az épületeket és a mosdók tetőszerkezetét, illetve egyes helyeken gépészeti felújításokba is kezdenek. Cserélik a pihenők bútorzatát, sor kerül faültetésre és szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésére. A fejlesztések a közúti hidakat is érintik: a következő években országszerte 200 híd és felüljáró újul meg, mint például a Rába híd (M1), az Oszlári Tisza híd (M3), a Köröshegyi völgyhíd (M7), illetve a Pentele híd (M8).
2024 és 2025 várható átadásai és tervei
Ha minden a mai kormányzati tervek szerint megy, jövőre, illetve a rákövetkező évben négy jelentős beruházást adnak majd át. Ezek a következők.
M44 – befejezik a Békéscsaba autópálya-kapcsolatát megteremtő M44-es autóút utolsó szakaszát Szentkirály és az M5-ös között,
M6 – a Bóly és Ivándárda közötti, 20 kilométeres autópálya-szakasz várhatóan már 2023 végére elkészül, azonban a forgalom csak az újévben indulhat majd meg rajta,
M67 – a Kaposvár megközelítését szolgáló gyorsforgalmi út még hiányzó, 10 kilométeres látrányi elkerülőjét is átadják, illetve
M85 –a Sopron országhatár és Fertőrákos csomópont közötti néhány kilométeres gyorsforgalmi autóút szakasz az őszi hónapokra készülhet el.
A kormány 2025-re tűzte ki célul, hogy valamennyi megyei jogú várost gyorsforgalmi úthálózaton is elérhetővé teszi. A közelmúltban Kaposvár, Békéscsaba, Szolnok, Eger, Szombathely, Sopron és Salgótarján kapott összeköttetést, azonban Zalaegerszeg és Esztergom még hátra van. A zalai megyeszékhely esetében az M76-os megépítése a közbeszerzés visszavonása miatt állt le, Komárom-Esztergom megye központja esetében pedig a beruházási stop miatt nem indulhat el az M100-as utat érintő munka.
Kihívások az autópályaépítésben
A fentiek alapján látszik, ha mennyiségben nem is, minőségben és szerkezetben a magyar autópálya-rendszer a mai napig komoly lemaradásokkal küzd. A rendszerváltozás idején csak nagyjából 360 kilométernyi pálya állt az autósok rendelkezésére, az országhatár eléréséig 1996-ig kellett várni: ekkor adták át az M1-es autópálya hegyeshalmi átkelőig tartó szakaszát. Az itthoni autópályaépítéseknek a 2004-es Európai uniós csatlakozás adott új lendületet, majd a munka 2010 után ismét nagy erőkkel folytatódott.
A legnagyobb kihívást az új szakaszok építése mellett a régiek karbantartása jelenti – ez indokolja a következő évek felújítási, fejlesztési törekvéseit. Míg a 2020-as évek elejéig a figyelem olyan közvetlen feladatokra fordult, mint a magyar gyorsforgalmi úthálózat országhatárokig tartó bővítése, a nagyobb városok egymással és Budapesttel való összekötése, illetve a folyamatosan növekvő szállítmányozási és a személyautós közlekedés igényeinek kiszolgálása volt, addig a karbantartások elmaradtak, a legkorábban kiépült utak állapota sok helyütt nagyon leromlott.
A kormány 2018-as ígérete szerint 2500 milliárd forintot költ majd a hazai úthálózat korszerűsítésére. A tervek szerint az M2, M3, M6, M30 M60-as autópályák és -utak elérnék az országhatárt, ezzel összességében 2000 kilométer fölé bővülne az autópályahálózat, a végső fejlesztések eredményeként pedig Magyarország bármelyik pontjáról elérhetnénk valamilyen autópályát vagy autóutat.